A zebra fekete alapon feh�r cs�kos^[1]. Ezek a fejen, a nyakon �s a t�rzs�n f�gg�legesek, m�g az �llat far�n �s l�bain v�zszintesek. A kijel�lt gyalogos-�tkel�helyeket a fekete-feh�r cs�koz�s miatt nevezik zebr�nak.

A zool�gusok szerint a cs�kok az �lc�z�st szolg�lj�k. Ez t�bbf�lek�ppen is elk�pzelhet�. A cs�kok seg�thetnek a zebr�nak elrejt�zni a f�ben. Els�re ez nem hangzik hihet�nek, hiszen a f� nem fekete-feh�r, de m�gis van �rtelme, hiszen a zebra els�dleges ragadoz�ja, az oroszl�n sz�nvak. Egy magas f�ben �ll�, mozdulatlan zebra gyakorlatilag �szrevehetetlen egy oroszl�n sz�m�ra. Viszont a zebr�k t�bbnyire m�nesekben j�rnak, �s ritk�n mag�nyosak, az �lc�z�s m�sik m�dja a ragadoz� �sszezavar�sa: n�h�ny szorosan egym�s mellett �ll� vagy mozg� zebra az oroszl�n szem�ben egyetlen, j�kora �llatnak t�nik, �gy nehezebben tud kiszemelni mag�nak egyetlen �ldozatot.^[2]

A cs�kok emellett a t�rsas viselked�sben is szerepet j�tszhatnak, a mint�zatban tal�lhat� apr� elt�r�sek az egyedek elk�l�n�t�s�t szolg�lj�k.

Egy �jabb, k�s�rletekkel igazolt elk�pzel�s szerint a megt�veszt� mint�zat a v�rsz�v� cecel�gy l�t�s�t is megzavarja.^[3] Tov�bbi elm�letek szerint a cs�kok a zebr�k b�r�ben tal�lhat� zs�r mint�zat�val f�ggnek �ssze, az �llat h�szab�lyoz�s�ban j�tszanak szerepet, vagy a cs�koz�s s�r�l�sek miatt l�trej�v� szab�lytalans�gai seg�tenek a potenci�lis p�rz�t�rsaknak felm�rni az �llat r�termetts�g�t.