Szabadon csak D�l-Afrika hegyvid�kein �l. A kihal�s vesz�lye fenyegeti.
Legk�zelebbi rokona a Hartmann-hegyizebra (Equus hartmannae), amely Nam�bi�t�l D�l-Angol�ig �shonos, �s amelyet szint�n a kihal�s fenyeget.
A hegyi zebra fej-t�rzs-hossza 2.2 m�ter, farka 50 centim�ter, marmagass�ga 1.2-1.3 m�ter, testt�mege 260-370 kilogramm. Sz�re sima keskeny cs�kokkal, hasa feh�r; nyaka alatt b�rlebeny van, amit toroklebenynek is neveznek-ez a m�sik k�t fajn�l hi�nyzik. A cs�kok t�bb mindenre haszn�lnak: az �llat beleolvad a „cs�k tengerbe”, �gy a ragadoz�knak megnehez�tve az �ldozat kiv�laszt�s�t. Mivel nincs k�t egyforma cs�koz�s� zebra, az �llatok cs�kjaik miatt felismerik egym�st �s a csik� is k�nnyebben felismeri az anyj�t. S�t egyes kutat�k �gy v�lik, hogy a cs�kos minta a cecel�gy �sszetett szem�nek kont�rfelold�k�nt hat.
Az �llat csal�di k�tel�kben �l. T�pl�l�ka f�k�nt f�b�l �ll. A hegyi zebra ak�r 28 �vig is �lhet.
Az ivar�retts�get k�t �ves kor�ban �ri el. A p�rz�si id�szak t�lnyom�r�szt okt�ber-m�rcius k�z�tt van. A vemhess�gi id� 11.5-12 h�napig tart, ennek v�g�n a kanca rendszerint egy csik�t hoz a vil�gra. A csik� mindj�rt egy h�t ut�n elkezd legelni, de az elv�laszt�s csak egy �v m�lva k�vetkezik be. K�t �v ut�n mindk�t nem, de �ltal�ban a cs�d�r�k, elhagyj�k a csord�t.