A Gr�vy-zebra (Equus grevyi) a p�ratlanujj� pat�sok (Perissodactyla) rendj�be, ezen bel�l a l�f�l�k (Equidae) csal�dj�ba tartoz� ritka kelet-afrikai eml�s, a n�gy zebrafaj legnagyobbika. Nev�t Jules Gr�vy 19. sz�zadi francia k�zt�rsas�gi eln�kr�l kapta, aki egy ilyen �llatot kapott aj�nd�kba Abessz�ni�t�l.

ELTERJED�SE
A Gr�vy-zebra ma kiz�r�lag D�l-Eti�pia (az Ogaden �s az Awash v�lgye) �s Kenya sz�raz ter�letein, boz�tosokban �s f�ves puszt�kon fordul el� mind kisebb sz�mban. Szom�li�b�l az 1970-es �vekben pusztult ki v�gleg.

MEGJELEN�SE
A t�bbi zebrafajt�l j�l elk�l�n�thet� igen s�r� fekete cs�koz�sa miatt, amely feh�res-kr�msz�n� has�n �s a feh�rrel keretezett fekete orr�n k�v�l eg�sz test�t, robusztus nyak�t �s fej�t, illetve v�gtagjait is bor�tja. H�t�n a gerinc ment�n feh�rrel keretezett fekete s�v fut v�gig. S�r�nye r�vid, durva sz�r�.Marmagass�ga �tlagosan 135-160 centim�ter, fara enn�l n�mileg alacsonyabb. Testhossza 250-275 centim�teres, farka 55-75 centim�ter. A faj �tlagos testt�mege 350-450 kilogramm k�z�tt mozog.

�LETM�DJA
A t�bbi zebr�t�l elt�r�en ez a faj nem alkot �lland� csord�kat, a k�l�nb�z� nem� egyedek v�letlenszer�en ver�dnek �ssze. N�h�ny cs�d�r – az �sszes kb. 10%-a – territ�riumot tart fenn, de azt nem v�delmezi a betolakod�kkal szemben – igaz, azok sem pr�b�lnak p�rosodni idegen ter�leten. A ter�letek n�v�nyev�kn�l szokatlanul nagy m�ret�ek is lehetnek: 2,7 – 10,2 km² k�z�tt mozoghatnak.A Gr�vy-zebra minden rokon�hoz hasonl�an nappal akt�v n�v�nyev�, els�sorban f�f�l�kkel t�pl�lkozik.

SZAPOROD�SA
Eg�sz �vben k�sz a p�rz�sra, mivel a n�st�nyek minden 19-33 napban term�kenyek 2-3 napig. Az egyetlen ut�d m�gis �ltal�ban augusztus-szeptemberben j�n vil�gra 390 napos vemhess�get k�vet�en. A kis zebr�k p�r perccel vil�graj�tt�k ut�n m�r fel�llnak, �s nem eg�szen egy �r�s korukban m�r j�rni is tudnak. Az anya�llatok ebben a legkor�bbi szakaszban agressz�ven viselkednek m�s kanc�kkal szemben, mivel a csik� sz�m�ra sz�ks�ges, hogy anyja k�pe bev�s�dj�n.A csik�k kb. 7 h�napig szopnak, de 2-3 �vig anyjukkal maradnak. Az ivar�retts�get n�gy�ves korukra �rik el. Legfeljebb 20 �vig �lnek.

V�DETTS�GE
A Gr�vy-zebr�nak ma kb. 2000-2500 p�ld�nya �l a vadonban. A fajt els�sorban �l�hely�nek sz�k�l�se �s az emberi p�sztorkod�s terjeszked�se vesz�lyezteti, illetve az 1970-es �vekben divatban volt a zebrabunda. Keny�ban �s Eti�pi�ban 1977–1988 k�z�tt az �llom�ny 70%-os pusztul�st szenvedett el, �s a tendencia tov�bb romlik. Szerencs�re a Gr�vy-zebra sz�mos �llatkertben megtal�lhat�, �gy van es�ly a megment�s�re. A roml� tendenci�kra val� tekintettel a Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g (IUCN) vesz�lyeztetettnek min�s�ti, �s a CITES I. f�ggel�k�ben szerepel. Magyarorsz�gon csak a Ny�regyh�zi �llatparkban �lnek Gr�vy-zebr�k.